2012. június 27., szerda

Alkalmazott grafikus

Hupsz! nem blogoltam vagy két hónapja! még jó, hogy írtam egy bejegyzést, hogy na majd az idén mennyit fogok blogolni...
hát ez sem jött össze :)
valahogy mi mindig tavaszra időzítjük az évi nagy megbetegedési hullámot családilag.
idén se volt másképp...volt influenza, mandulagyulladás, középfül gyulladás (egy hónapig jártunk kezelésre) aztán megint influenza, aztán Boti befulladt, kórházban is voltunk :( ezt nem részletezem, mert borzalmas volt, bárhogy is nézem a magyar egészségügy tényleg tragikus állapotban van


mire mindez végéhez ért a nyakamon volt a vizsga
na kérem szépen alkalmazott grafikus lennék ezennel, holnap megyek a bizimért, papírom is lesz róla :)
baromi nehéz volt, meg halálra izgultam magam, meg hajnali háromkor keltem egy hétig, utána mentem vizsgázni, szóval hulla lettem a végére...
kb. száz tételt kellett megtanulnom a vállalkozási ismeretektől kezdve (mer az kell ám!) a művészettörténeten keresztül a szakmai elméleti tételekig
be kellett mutatnom a munkáimról 5 prezentációt, azokról beszélnem kellett
annyira lefáradtam a végére, hogy igazából még örülni sem volt erőm már a végén, amikor kihirdették az eredményeket és meghallottam, hogy ötöst kaptam, sőt két embert kiemeltek és megdicsértek, az egyik én voltam (irul-pirul...)
már írtam róla egyszer, hogy az a mi nagy tervünk, hogy egyszer lesz nekünk egy tanyánk, ahol mi mindenféle állatot fogunk tartani (természetesen ilyenekre gondolok, mint ló, tehén, tyúk stb.) és mi itt fogunk gazdálkodni, eladjuk a tejet, tojást és baromi finom házisajtokat fogunk készíteni (nem rég sikerült is egy területet megvásárolnunk, szóval az első lépést megtettük...)
na én ennek a tanyának az arculatát készítettem el a vizsgamunkámnak :)
sok mindent terveztem, természetesen egy logót, borítékot, levélpapírt, névjegykártyát, szórólapot, pecsétet, útjelző táblát, weboldalt, hírlevelet, sajtcsomagolást, tejesüveg címkét, tojástartó dobozt, szóval nagyon sok mindent, hosszú lenne mindent megmutatni, csak egy-két dolgot mutatok az én Napsugár-tanyámból :)


szórólap

sajtcsomagolás

pecsétek (amit Mörjike elkészített nekem! pusz!)

naná, hogy cédulákat is! :))

úgy egyben így néz ki

már csak a tanya kell hozzá! :)))
de hát soha ne mondd, hogy soha!
pl. azt sem gondoltam volna, hogy én valaha lovagolni fogok
most mégis van nekem egy hűséges Samum :)
lovagolni jó, mert összeköt,
mert jó együtt átélni a pillanatot,
mert meg lehet találni a közös hangot és ez sikerélményt ad,
mert a természetben lenni csodálatos,
mert kihívást jelent megtanulni,
a ló igazi barát, aki nem ítélkezik és nem hagy cserben,
és ezt a felsorolást a végtelenségig lehetne folytatni...

A lényeg: indítottam egy kihívást a "soha ne mondd, hogy soha" témában, szeretettel várom az oldalaitokat!!!
ITT vannak a részletek.


Jó nyaralást, sok napsütést, élményeket, feltöltődést kívánok mindenkinek!!!

2012. május 9., szerda

Csokigyár

Hogyan is kerültünk mi Graz-ba?
Dóri egyik nap nagyon izgatottan jött haza és örömmel újságolta, hogy a suliban kirándulást szerveznek Ausztriába, egy csokigyárba. Mondanom se kell, hogy felcsillant a szemem és amikor még azt is hozzátette, hogy a belépő árában korlátlan csokifogyasztás van benne, azonnal eldőlt a dolog. Megyünk és kiesszük őket a csokijukból!
A várva várt nagy nap végül elérkezett és nem kellett csalódnunk. Gyönyörű helyen van a csokigyár, Graz előtt, csodás a táj! Az épület mellett egy lélegzetelállítóan szép völgy van, ahol állatok vannak hatalmas kifutókban (birka, tehén, szárnyasok) , sétálóutak, játszóterek, kávézó, szökőkutak, szóval már itt is el lehet tölteni kellemesen az időt.


Szökőkút, ami csak akkor működik, ha felülsz a biciklinek látszó tárgyra és tekered:


És még csak ezután következett a csokigyár. Nagyon-nagyon profi az egész, a dizájn csúcs, minden szuper jól ki van találva. Tulajdonképpen a téglalap alakú épületet körbeveszi egy több emeletes folyosó, aminek üveg fala van és mindenhonnan be lehet látni a gyárba. Ezen a folyosón lehet körbemenni és mindenhol van látnivaló és kóstolnivaló. Egy mozivetítéssel kezdődik az egész, ami sajna németül volt, szóval nem sok mindent értettünk, de azért a lényeget levettük: Herr Zotter (a tulajdonos) poroszka lován baktat a dél-amerikai őserdőben és összetalálkozik (mondjuk) Carlossal, aki megmutatja neki, milyen klassz kakaóbabot termeszt, na egymás kezébe csapnak és csokit csinálnak. Viccet félretéve a lényeg az volt, hogy ez a csokigyár csak biokakaót használ és hogyan is termesztik ezt Dél-Amerikában.
Na ezek után végre elindultunk, kaptunk egy kis magnót, amin magyarul elmondták minden egyes résznél, hogy éppen mit látunk. Tényleg a legelejétől indult az egész folyamat bemutatása, elsőként raklapokon kakaóbabos zsákok, aztán megkóstolhattuk a pörkölt kakaóbabot és végre csoki minden mennyiségben.
Csokiszökőkutak:




Csoki, csoki, csoki:


Csokis tej, hogy azért igyunk is valamit:


A végén persze a boltba érkeztünk, beszereztük a kedvenceket. :) Mindenkinek tudom ajánlani, szuper volt az egész!
Levezetésként ezek után sétáltunk egy nagyot Grazban.

Sajnos még mindig ezerrel a sulira kell koncentrálnom, úgyhogy kevés időm marad a scrapbookra és a blogolásra. Szóval mutatom néhány oldalam, ami a közelmúltban készült, csak úgy, amikor már nem bírom tovább és muszáj alkotni. :)




Mindenkinek további szép hetet kívánok!

2012. április 18., szerda

Mini

Csak úgy csináltam, mert hiányzik a scrapbook, de annyit ültem gép előtt, hogy nincs kedvem megnyitni a PS-t.
Meg olyan jó kézbe fogni, tapogatni, még ha olyan kicsi is. (9x9 cm-es egy oldal)
Régi Dóris fotókból készült.
Tök egyszerű, néhány díszítőelemmel, pecséttel.
Hogy gyorsan kész legyen.
És lehessen szeretgetni.
Meg örülni, hogy kész is van.








Felhasználtam: Rayher szilikon bélyegzőt, Ooh La La: albumpapírt, stancolt díszeket, mintás gombokat, (meg csíkos csomagolópapírt)

2012. március 15., csütörtök

Igazoltan távol

Sajnos nagyon kevés időm van alkotni, gyártom a vizsgamunkámat, most ez van az első helyen a feladataim között. Betegek is voltunk, mindenki lepukkadt, kimerült a családban. Remélem tényleg jó idő lesz a hétvégén és ki lehet mozdulni a lakásból. Azért készült most két oldalam, már nagyon hiányzott a scrapbook, csak kiszorítottam rá egy kis időt. :)
Az usziban készült ez a kép, telefonnal csináltam, Boti úszás után, olyan jól nézett ki, ahogy egyedül ücsörög a folyosón. Felidézi bennem azt a sok klassz órát, amit együtt szoktunk ott tölteni. A komment pedig azokat a perceket, amikor összebújunk az ágyban és sutyorog a fülembe mindenféle kedves dolgot, tudja a kölök, hogyan tud levenni a lábamról...mindig meghallgathatom például, hogy az egész világegyetemben én vagyok a legjobb anyuka... :)))


A másik kép pedig tegnap készült, olyan szépek voltak, hogy muszáj volt lefotózni őket. Boti most kapta a csokornyakkendőjét, személyesen választotta ki a boltban, annyira odáig van az egész ünneplő ruhájáért, hogy ma reggel is abba öltözött, teljes díszben rohangál most is itt a lakásban, még az ünneplő cipő is rajta van és természetesen a csokornyakkendő!



Szép ünnepet mindenkinek!

2012. február 27., hétfő

Tikverőzés

...és akkor láttuk, hogy a bohócok kurjongatva szaladnak az utcán, majd bemásznak az egyik kerítésen és kergetni kezdik a tyúkokat és amelyiket elkapják annak bekenik korommal a ....fenekét!
Hát így esett! Botival csöppentünk a kormozós buliba. :)
Tudnillik van itt Fehérvár mellett egy pici kis falu, Moha.
Ott pedig minden évben húshagyó kedden megy a kormozás ezerrel!
A fiatal legények maskarába öltöznek, a két legfiatalabb leányt alakít. Szoknyát, kötényt, blúzt öltenek magukra, fejükre kendőt kötnek, kezükre fehér kesztyűt, lábukra csizmát húznak, álarcot viselnek. Karjukra kosár kerül, melybe a háziaktól kapott tojásokat gyűjtik.
Egy legény szalmatöröknek öltözik. Fehér bőnadrágja szárát és ingének ujját szalmával tömik meg. Fejére süveg kerül, kezébe kanászkürt, arcát álarc fedi. Ez kb. így néz ki:
Egy másik legény kéményseprőt alakít. A tikverő csoport többi tagja (10-12 fő) bohócnak öltözik. Viseletük: szalagokkal teleaggatott rongyos ruha, kenderszakállas álarc és kezükbe furkósbot, hogy elűzzék a telet, a rosszat és a betegségekre is alaposan ráijesszenek.
A maskarába öltözött csoport végigjárja a település házait, hangosan kurjongatva mindenkit bekormoznak, legfőképp a fiatal lányokat, asszonyokat, bekormozás nélkül nem távozhat aznap senki Moháról, még az autókat is megállítják és nincs kegyelem!!!
A kormozásnak termékenységvarázsló erőt tulajdonítanak. (ezért kenik be a tyúkok fenekét is!)
A háziaktól cserébe tojást, kolbászt kapnak.
A kormozással mindannyian a varázslat - és ezzel a gonosz elűzésének részeseivé leszünk.
A tikverőzőket a házaknál a tojáson kívül fánk és bor várja, az összegyűjtött több száz tojásból pedig az esti mulatságra rántotta készül. Ezzel a lakomával és tánccal zárul a falu népe számára a farsang.


Kormosan, de vidáman:

Hát így esett...Kell ennél jobb téma egy oldalhoz?


A komment:
beszéltünk róla, féltünk tőle, izgultunk, aztán végül bevállaltuk és mentünk,
találkoztunk, örültünk, puszizkodtunk, ettünk, ittunk, kormosak lettünk, megkönnyebbültünk,
nevettünk, mentünk, mentünk, menekültünk
és sütött a nap és szerettük az egészet!

Jelentem a mi családunk már maximálisan mindent megtett a tél elkergetéséért, elégettük az oviban a kisze-bábut, kurjongattunk, csörögtünk-zörögtünk, fánkoztunk, bekormozódtunk, ajánlom a tavasznak, hogy most már jöjjön, de nagyon gyorsan!

2012. február 21., kedd

Oldalak és egy szuper készlet

Anya, Darth Vader hogyan eszik?
kösz, kicsim...
már pont nem kaptam az utóbbi 5 percben valami megválaszolhatatlan kérdést...
Persze aztán töröm a fejem valami elfogadható válaszon, nem sok sikerrel.
Kedves Lukas Úr ez valahogy kimaradt a filmekből, ejnye-bejnye!
Végül megpróbálom Botit is bevonni a megoldáskeresésbe, elvégre ő a jedi-szakértő...
Különböző álláspontokon vagyunk, szerinte ugyanis valahogy mégiscsak begyömöszöli a kaját a fejvédőjén levő lyukakon, szerintem viszont mivel félig gép, nem is kell ennie csak néha rádugja magát egy konektorra.
Szerencsére Boti-Darth Vader tudott enni, mert levehette a maszkot, de amíg tavaly két napig Batman-nel éltünk együtt, az idén Darth Vader flangált a lakásban, fellelhető volt a fürdőben, a hálóban, suhant mindenhol hörögve, csak úgy lebbent a köpenye utána.
Meg kellett zabálni, megyek be a konyhából a szobába, hogy megnézzem lefeküdt-e már és ott fekszik maszkban az ágyban...


Készült mostanában még egy oldalam, ezek még nyári képek, amikor megláttam Mörjike Úton-készletét és gondolkodtam milyen úton voltam-voltunk mostanság, ami oldalba kívánkozna, beugrottak ezek a fotók.
Hát nem sok utazást cserélnék el ezért a fílingért, kimenni a csákberényi mezőkre Dórival és a lovakkal, emlékszem az érzésre, amikor kiérünk a nyílt részre és kitárul a táj, próbálom magamba szívni minden lehetséges módon a látványt, az illatokat, a szellő simogatását és elraktározni magamnak...örökre...

Nem csak a szokásos duma , de tényleg szuper jó a készlet, eddigi kedvencem Ágitól!

2012. február 13., hétfő

Úton-hozzád

regényeket írhatnék mindennapi csatáinkról...
hogy elmagyarázzam neki:
...miért fontos a suli és az ott szerzett tudás (még ha most a szögmérés hülyeségnek is tűnik..)
...miért nem lehet a problémák elől elfutni és miért kell szembenézni velük
...miért nem lehet valakinek a képébe vágni meggondolatlanul dolgokat és el kell fogadni azokat az embereket is akik másként gondolkoznak mint mi
...miért kell saját magáért és a dolgaiért felelősséget vállalnia
...és hogy vannak miértek amikre egyszerűen nincsenek válaszok.
és a válaszairól:
...hogy mondjam már meg hol a francban fog ő az életben szöget mérni
...miért bántja őt mindenki, amikor nem is akart rosszat
...miért nem fogadja el valaki azt, amit ő gondol egy dolgokról
...miért kellene neki ennyi mindent csinálnia
...és hogy miért vannak miértek, amikre nincsenek válaszok?
Persze nem írok regényt mindennapi csatáinkról, mert inkább a békét keresem.
Hogy miért nem találom? Egyenlőre a nincs-válasz kategória...


keresem az utat hozzád, de valahol nagyon eltévedtem és most rossz egyedül...kérlek segíts!