2013. december 30., hétfő

Boti ábécé és a karácsony

Szóval egy pár mondat Boti olvasókönyvéról, amit már FB-on mutattam és ezúton köszönöm a sok kedves kommentet, dicséretet, bár ott is írtam, hogy nem saját ötlet. Kutattam mindenfelé valami jó ötlet után, amivel valamilyen személyes ajándékot is tudnék a gyerekeknek adni és így keveredtem Noémi Csemete design blogjára, ott láttam egy ilyen olvasókönyvet és dettó ugyanez volt, minden oldalon egy betű és egy szó családi fotókkal. Választottam egy fotókönyv méretet, viszonylag kicsiben készült, mert ezt csak olyan kis kiegészítő ajándéknak szántam, még így is 4000 forint volt. A méret ugye csak nyolc oldalanként bővíthető, szóval emiatt került bele néhány duplaoldal is.


Utolsó oldalként pedig akartam valamiféle lezárást, még tavaly karácsonyra csináltam ezt a képet az óvónéniknek, őszi kiránduláson készült és utólag téliesítettem a mikulás sapkával, hópelyhekkel. A birka-iskola a fotó alapján meg témába vágó volt, Boti nem is ismerte ezt a verset, szóval még ez is sikert aratott.


Egyébként is elhatároztam, hogy ezentúl mindig kapnak a gyerekek valami személyes dolgot is karácsonyra, mert nekem már annyira elegem van ebből a mostanság dúló karácsonyosdiból, ami körülvesz minket.

Advent. Csendes, megnyugvós, kicsit befelé fordulós várakozás a karácsony esti csodára, megnyugvásra, kinek mire. Ehelyett mi van? Októbertől (!) a boltokban a karácsonyi fílingerőltetés, reklámdömping(ezúton üzenem minden kereskedőnek, hogy hozzám feleslegesen dobnak be, naponta három kiló reklámújságot, mert egyben kidobom az egészet), stressz ezerrel, kinek mit és hol, lökdösődés, dugóban ülés=káromkodás. Én ezt már nagyon nem bírom. Tavaly mindent, de tényleg mindent a netről rendeltem meg, nem voltam hajlandó kitenni a lábam, nem vagyok hajlandó tülekedni és közben utálni az embereket karácsony táján. Idén felkeltem hajnalban és öt órakor mentem a teszkóba, csak hogy ne történjen meg ez velem.



És mennyi teendő van! Természetesen pluszban a szokásos hétköznapiak mellé! Aki kitalálta azt, hogy karácsony előtt ablakot kell pucolni, az nem normális! Na ez fel sem merül nálam, sőt, ha lesz idő porszívózni, akkor nem lesz annyi por, ha nem lesz, akkor meg úgy marad. Nem vagyok hajlandó kicsinálni magam a karácsony miatt.

És ami KELL: ajándék tanító néniknek, edzőknek, jajelnefelejtsem, bár nem tudom valaha megjegyezték-e, hogy tőlünk kaptak... mikulás buli a suliban, sütit sütni, karácsonyi vásár a másik suliban, sütit sütni, évvégi gála az usziban, sütit sütni, ja mézeskalács az is kell, szóval azt is sütni, bár félnapos meló és a gyerekeket az első tíz darabig érdekli, a maradék nyolcvanat meg majd én megcsinálom, ja beigli az is kell, na azt nem sütök. Illetve idén sütöttem 28.-án, mert akkor értem rá. Karácsonyi szereplések, Dóri az uszodában (bár hála istennek ez mindig jó hangulatú és nem kényszer és a gyerekek felszabadultak és büszkék, ergo van is értelme), Boti templomban énekel életében először kórusban, állóhely is alig van, tülekedés, ők az elsők, kb. öt perc, majd az oldalajtón kikísérik őket, ezzel számunkra vége a hangversenynek. ??? De a csúcs, 24.-én délután kiadom parancsba,(mert másképp úgysem lehetett volna őket rávenni...), hogy márpedig elmegyünk megnézni az unokatesót a templomba a betlehemesben, és ami volt: elképesztő zagyvaság Éva bűnbeesésétől kezdve, próféciákon és a zsidók kánaánján keresztül Heródesig. Az hogy Boti mit művelt közben az ölemben "ülve", nem részletezem, de felborzolt idegekkel, menekülve távoztunk. Én meg azt gondoltam, milyen jó kis ráhangolódás lesz a karácsony estére...

A gyerekek elmondják az elvárásaikat, listákat írnak ( az enyémek mondjuk nem, de én is megkérdezem őket, mit szeretnétek, mert a család faggat és mindenkinek én találjam ki, naná nehogy már gondolkozni is kelljen valamin...) és teljes káosz amúgy ez az ügy, mert Jézuska hoz ajándékot, ( a saját szülinapján??? azt hittem ez csak a hobbitoknál van...) vagy angyalkák, vagy a mikulás vagy a karácsonyi manó vagy sorolhatnám és persze azt, amit megrendeltünk anyutól, aputól, minő véletlen! és akkor másnap a nagyinál is hoz és kinél mikor ér véget a sor.


Szóval fogyasztóitársadalom-karácsony elleni fellázadásom első mérföldköve volt ez a kis könyv, tudom, hogy nem én vagyok az első lázadó és főleg itt scrapbookos körökben nagyon sokan készítenek személyes, szívből jövő ajándékokat, inkább arról akartam írni, hogy ne legyen már annyi elvárás senkivel szemben karácsony előtt-alatt és anya meg apa vette neked ezt az ajándékot, mert figyeltünk rád és tudjuk, hogy régóta vágytál erre és bár nincs beigli, de együtt eszünk finomakat. És gyere bújj ide, na jó vegyük elő azt az activity-t. De az hogy a francba lehet, hogy az erkölcsrendészet csak 3 pontot ér!!?? Csalás! Karácsonykor! :)


6 megjegyzés:

  1. Nna, másodszor írom le, mert elszállt az éterben. Köszönöm a soraidat, Icka, jó tudni, hogy nem csak én voltam így attól, ami körülvett bennünket.... Bár, ez egy lázadó, és gőzkieresztő blogbejegyzés, nagyon örülök neki. Bevallom, én még ennek tetejében még amiket írtál, attól is "szenvedtem", hogy kereskedő révén még - minden jószándékommal együtt - a saját dolgaim "tukmálásával" is tetőztem a személyes karácsonyvárásomat. :)
    Ezzel együtt, végül megérkezett a gyerekektől kapott ajándékok kibontásakor a meghittség is a szívembe, szóval végül is klasszul sikerült az én belső Karácsonyom is.
    Jó, hogy mindezt leírtad, az ábécéskönyvedért pedig rajongok. Az egy dolog, hogy adaptált ötlet, de a fényképek Téged jellemeznek, ahogy látod a gyerekeket, a családotokat, az életeteket, a betűknek Neked kellett megtalálnod a legmegfelelőbb helyet a fotókon és a többi, és a többi. S, a sok lájk szerintem pont ezt jelzi. Mert ickás az egész. És, klassz.

    Boldog Új Évet kívánok Neked és az egész édes családodnak. Puszi.

    VálaszTörlés
  2. Annyira igazad van, sokszor bólogattam közben, én is hasonló gondolatokkal készülődök majd a blogomra, csak lenne egy kis időm...
    Nagyon szuper az ajándék, megjegyzem jövőre Petrának.
    Boldog új évet nektek!

    VálaszTörlés
  3. Elmaradt ablakpucolás és függönymosás? - detto
    Elmaradt lakás-nagytakarítás? - detto
    Internetről ajándékrendelés? - detto (legalábbis amennyire csak lehetett)
    Plázák és üzletek lehetőleg messziről elkerülése? - detto
    Találd ki a család többi tagjának is, hogy a gyereknek mi legyen az ajándék - detto (sőt, lehetőleg szerezd is be, mert az úgy még egyszerűbb...)
    Teleahócipőmhogyasulibanmindigutolsópercenszólnakhogyvinnikellvalamisütitvagyapróságot! - detto
    Szóval ne aggódj! Nem vagy egyedül :-) még ha ez talán nem is igazi vigasz.
    És igen - én is próbálok pici személyre szabott ajándékokat is készíteni. És nagyon sajnálom, hogy nem láttam hamarabb a könyved ötletét, mert biztosan megcsináltam volna Csengének hagyományosban.
    De örülök neki, hogy mégis kellemesen telt a karácsony. Nekünk is.
    Boldog Új Évet kívánok nektek!!

    VálaszTörlés
  4. Tök egyetértek minden szavaddal -- annak ellenére, hogy az idei karácsonyunk nagyon máshogy alakult. Annyira máshogy, hogy szinte karácsonynak sem lehetett nevezni. Idén olyan spétben voltam mindennel, hogy még az egyetlen apró ajándékot is 25-én este bontottuk ki, mert máskor nem volt rá érkezésünk. (Meg is beszéltük, hogy semmi ajándékot nem adunk egymásnak Ákossal, mert úgyis a legszebbet kaptuk.)

    Nekem idén annyira nem volt semmi karácsonyi hangulatom, hogy csuda. Oké, a babavárás kitöltötte az Ádventet, de a végére már olyan türelmetlenségről tettem tanúbizonyságot, hogy minden hangulat elszállt az éterben. Csak azt vártam, mikor megyünk már végre a kórházba. A karácsony előtti héten meg kiengedtek, hazaestünk, és belezuhantunk a babagondozós hétköznapokba. Szenteste fél 9-re készült el a vacsi, ami után konkrétan bezuhantam az ágyba :D Ákos még aznap szerzett karácsonyfát! Szóval nekünk nagyon szétcsúszott a karácsony azzal, hogy a babánk később jött az (általam) vártnál :)

    De az ajándékokkal tök ugyanígy voltam idén, mint te. Bár nekem most egy roppant jó ürügyem volt arra, hogy ha valakinek nem jutott ajándék :D Különben is, mindenki örüljön neki, hogy lett egy újabb gyerek a családban -- és ezzel idén én adtam a legüberelhetetlenebb ajándékot :P

    Boldog Új Évet kívánok nektek, Icka! Örüljetek egymásnak! :)
    Puszi

    VálaszTörlés
  5. Ja, azt meg elfelejtettem mondani, hogy a könyved csúcs! A scrapbook oldalad pedig inspiráló -- liftelni fogom... egyszer :)

    VálaszTörlés