Van valami kedves bája annak, amikor az ember egy szép nyári este sétára indul két szeleburdi kiskorúval és két neveletlen kutyával. Ez a kedves báj kb. két percig tart, aztán rendreutasítás, kiabálás, könyörgés kezdődik, hogy lehetőleg előre haladjunk és jussunk is el valahova és ne tekeredjen a póráz állandóan a bokámra és nem! nem adom oda az 5 éves kezébe a rohanó 25 kilós németjuhász pórázát, bármennyire is erősködik, hogy ő képes lenne megtartani. Na de szerencsére van nekünk egy utca végi kis rétünk, ott már kicsit enyhült a feszültség(igaz 20 perc alatt tettük meg az 500 métert...), meg a kutyák is kidöglöttek a nagy melegben és visszavettek a tempóból. Jártuk a kis utcákat, hallgattam a csicsergésüket, ahogy egymással beszélgetnek, EZ nekem a nyár, velük lenni, csak úgy, sétálni a napsütésben, magamba szívni a nyáresti illatokat, semmivel nem törődni, csak látni, hogy ott vannak nekem és tudni, hogy nincs is másra szükségem egy kis boldogsághoz.
Gépet nem vittem magammal, mert elég reménytelen vállalkozás lett volna, csak az iPhone volt a zsebemben, meg ahogy sejtettem előre visszafelé már mindkét kutyát én vezettem, lelohadt a lelkesedés...sőt Boti a házunktól 20 méterre leült az úttest kellős közepére és közölte, hogy képtelen tovább jönni. Szerencsére hamar belátta, hogy eléggé foglalt mindkét kezem és nincs rá esélye, hogy még őt is a nyakamba vegyem. Szóval, alig tudtam pár képet csinálni, de talán a fílinget sikerült megörökíteni...
template: Vinnie Pearce
Szép hétvégét mindenkinek!
Nagyon szép a készlet és szuper helyen éltek! :) De jó lenne, ha a mi utcánk végén is lenne egy ilyen szép rét! :) Nagyon átjön a filing az oldaladról! Szép hétvégét!
VálaszTörlésNagyon jó kis oldalt készítettél ezzel a csodás készlettel. A színei pontosan visszaadják a történet hangulatát. Na, és a csapatod oldalai is nagyon klasszak. :)
VálaszTörlésOlyan jól leírtad az egésznek a hangulatát, hogy szinte éreztem a mező illatát is... csodás! :)
VálaszTörlés