Én meg egyszerűen imádom a sztorijait, amikben a mesebeli dolgok keverednek a valósággal és meg is fűszerezi mindenfélével, amit még kitalál hozzá. Kétéves kora körül volt egy időszaka, mikor mindig arról mesélt, hogy mi történt vele nagykorában. Mert ő már egyszer volt NAGY és csodás dolgok történtek vele! Volt sztori a sárkánnyal való harcáról, arról, hogy autóversenyző volt vagy éppen híres varázsló. Erről anno csináltam is egy duplaoldalt.
Aztán van egy képzeletbeli barátja, akivel különös dolgok szoktak történni és pl. amit nálunk nem szabad, azt tuti, hogy a legjobb barátjának az anyukája megengedi (mondjuk a lábunkat feltenni az ebédlőasztalra :) ). De pl. mi egy csomószor azt szoktuk játszani Botival, hogy ő tologatja az autókat én beszállok mellé és mindenféle kalandokra indulunk mondjuk Levesországba, nekem nincs is más dolgom, csak figyelek Botira és hallgatom mi minden történik velünk.
Szóval az óvodában már kiscsoportban jelentkezni kellett (!!!) ha valaki mondani akart valamit és csak addig lehet beszélni, amíg az óvónéni megengedi, utána el kell hallgatni...
Na mindegy, megbeszéljük mi ezt Botival, megérti, hogy vannak szabályok az oviban és itthon meg locsogunk-fecsegünk, kalandozunk, utazunk ameddig kedvünk tartja.
Cheri új készletével készítettem az oldalt és az egyik templete-t is használtam:Lelőhelyek: Srapable, Digital Scrap Cafe, Inspiration Lane
Icka! Ez nagyon ütős lett!!! Igazad van, óvónéni inkább élvezze és nevessen. Nálunk is ez egyébként a probléma...csak nekem mindkét lányom locsi-fecsi...
VálaszTörlésOldal zseniális, és totál igazad van. Az ilyen óvónéni menjen őrmesternek:)
VálaszTörlésBizony, ideje már óvodáskorban kiölni minden kreativitást a gyerekből! Csúúúúúcs oldal, imádtam a korábbit is, de ez zseniális! :)
VálaszTörlésMegborulok, micsoda oldal! :D Megérdemelte az oldalt az óvónéni!
VálaszTörléshihetetlen, milyen áldást kapott a gyerek, és az óvónéni fel sem fogja :P döbbenet!
VálaszTörlésolyan klassz, hogy csináltál róla oldalt. bírom a kommentet :D
SZuper mindkét oldalad! A korábbi egyszerűen zseniális, és az utóbbi is képileg. Anyaként tökre egyetértek, óvónőként....öööö----- meg tudom érteni az óvónénit is. (mondjuk, ahogy itt leírod, azért a vasfegyelmes-jelentkezős rész nem az enyém :) De amikor 26 locsi-fecsizik és nem áll be nekik- kivéve azt a 3 percet, míg az ebédet befalják...azon sajnos csak sírni tudok én is, nem kacagni! :))))
VálaszTörlésLehet ebből az identitászavarból kéne nekem meg oldalt összedobni :)
Boti hihetetlen fazon, és a Te támogatásoddal nagy esély van rá, hogy sem az ovi, sem később az iskola ezt nem fogja benne letörni!
VálaszTörlésElkedvetlenít, hogy vannak még ilyen óvónénik....
VálaszTörlésA bosszú oldalad fantasztikusan sikerült, lehengerlő a történet a blogon, és Boti történeteit meg kellene valahogyan örökíteni.
Puszi!
Jelentkezni az oviban? Nagyon gáz!
VálaszTörlésAz oldalad amúgy nagyon tetszik.
Bosszúból oldalt csinálni... :D
VálaszTörlésDe hogy ILYET?! Sziporkázol!!!
Nem vagyok a parttalan gyermeki szabadság híve, de ezen az oviban jelentkezésen én is lehidaltam.
Icka, ma nagyon találkoztunk!!!20 évig tanítottam (alsós tanítóként), de a beírásaim kimerültek a szülői értekezlet és fogadó óra időpontjaiban! Amit én nem tudok megoldani ott helyben, azzal órák múlva mit tegyen a szülő?! A pedagógus képzésben felvételi alkalmasságnál szemponttá tenném az egészséges humorérzéket! A gyermekek őszinte szeretetét és tiszteletét! Húúúúúúú, de sokat tudnék írni még ezekről - és tudom, hiszen a Kis herceg is megállapította, hogy semmi sem tökéletes - de ettől izgalmas; és senki sem tökéletes - de ettől szerethető! .. és a problémát is kell tudni egy kicsit élvezni! ... bármilyen meglepő számomra, tudom, hogy én sem vagyok tökéletes, pedig felnőtt vagyok, legalábbis úgy hiszem:-)))))
VálaszTörlésImádom az egyéniségeket, és a Locsi-fecsi oldalait!!! Ölellek Titeket!
Az én Tomi fiam detto Boti volt! :) Dupla ellenőrzőt írtak tele a tanítónénik minden éveben. A Te humorérzékeddel jól kezeled az Ő problémájukat, és ezt nagyon bírom! :))
VálaszTörlésAz oldalad csúúúcsszuper! Témában és megvalósításban egyaránt, és megy az insp-mappámba! :) Köszi!
Jah, és a képregénytől is elájultam! :DD
IMÁDNIVALÓÓÓÓÓ!!!! Nagyon-nagyon tetszik Icka!!!!! Állati lett!!!! :)
VálaszTörlésNagyon jól kiszkreppelted magadból a témát. Nálam is ugyanez a gond Zotyával. Én is megkaptam már az oviban, hogy be nem áll a szája. Szerencsére nálunk azért nincs az a vasfegyelem, mint nálatok. Ő is olyan édes dolgokat tud mondani, mesélni. Valamelyik nap cukoreső esett az égből, és amikor láttunk egy halott galambot a földön, csak azt mondta rá, hogy biztos őt is egy cukor talált fejen, azért pottyant le. Inkább legyen ilyen dús a fantáziája, és az óvónéni meg pukkadjon meg. :)
VálaszTörlés