Jól eltűntem innen a blogomról, nem is tudom hol kezdjem...
Vizsgáztam, tanultam (na jó azért annyira nem vittem túlzásba..), majd egyszer talán erről is lesz időm blogolni, hogy miket csináltam a suliban.
Hála Istennek vége a tanévnek, kitört a szabadság, a gyerekek itthon, ami nagyjából azt jelenti, hogy szinte állandósul itthon a felfordulás, játékok szanaszét mindenhol, kezdődik az úúúúúúúúgy unatkozom!!!, az Anya gyere játszani, legózni, kardozni, barbizni satöbbi.
Dórimról (és az egész osztályról) készítettem pár képet a suliban az utolsó napokban(mert a szülők közfelkiáltással fotókönyvet szavaztak meg ajándékba a tanító néniknek, a Dóri anyukája majd megcsinálja...). Ezekkel a fotókkal készítettem oldalt a Scrapbook.hu eheti kihívása kapcsán, ahol csíkos papír felhasználása a feladat. A részletekről
ITT olvashattok és vannak freebiek is, én is készítettem pár papírt.
Dórit felvették nyolcosztályos gimnáziumba, úgyhogy nagy változások előtt állunk:

És a papírkáimat is megmutatom:
Aztán azt is elhatároztam, hogy felélesztem az 1 nap-1 fotó projektemet legalább a nyári szünetben. Egyszerűen nem akarok egy napot sem elveszíteni, mert tanév közben alig látom a gyerekeket, főleg Dórit a sok edzés miatt. Gondoltam jó lenne valami erős kezdés, hogy megjöjjön a kedvem a dologhoz. :) Találtam pár szülinapról megmaradt lufit, nosza felfújtuk, összekötöttük, kerestünk egy libbenő-lebbenő csajszis ruhát, kimentünk az utca végi kis rétre aztán hajrá. Fújdogált a szél, gyönyörű fények voltak. Mindjárt kellett is belőle egy duplaoldal, de igazság szerint egy fotókönyvet is tudnék belőle csinálni... Nem is tudom ez mennyire scrapbook, mert szinte semmit nem bírtam rárakni a fotókon kívül.
Mörjike és Janka csodás új készletéhez is ezekből választottam egy fotót.
A készlet elérhető
ITT. És freebiek a lányok blogjain!!!
Az oldalam:

Egy kicsit lerontotta a fotózás élményét az ötéves kölök, aki ott sertepertélt körülöttünk, közölte, hogy ez élete legrosszabb napja, mert annyira süt a nap, hogy leég a haja és a fű meg böki a lábát és egyfolytában vakaróznia kell. Aztán odaállt, haptákba vágta magát...

Ejhhh, ezek a hapsik...